A csillagállás ma megint lehetővé tette, hogy egy kicsit huncutkodjunk. Az első menet még a kádban volt – semmi tuning, csak a víz és a fizika. „Ráültem” a vízsugárra, azonnal éreztem a csiklómból érkező bizsergetést. Kértem babelt, hogy ne engedje, hogy hamar elmenjek – nagyon gyorsan jött volna a csúcs.

Eleinte babel csavargatta a piercinges mellbimbómat: a karikát fogva körbe tekerte egyszer, ettől a mellbimbóm csúcsába beleszorult a vér és nagyon érzékeny lett. Elég volt egy kis érintés, hogy a cicimből a csiklómba és vissza végig fusson „az áram”, szinte hallottam, ahogy az idegpályáim felnyögnek… Vagyis én voltam az...

Időnként lenéztem, hogy lássam a mellemet és a megduzzadt, vöröses-lilába váltó mellbimbómat, amit babel hozzáértő és értő ujjai morzsoltak. Nagyon izgató egyszerre érezni a fájdalmat és látni is, hogyan keletkezik.

Később babel a nyakamnál fogva „irányított” – amikor már a csúcs közelébe kerültem egyszerűen feljebb húzott, el a vízsugártól. Majd egy pillanattal megint vissza. Végül nem mentem el teljesen, épp hogy megmásztam a csúcsig tartó emelkedőt, megálltam egy pillanatra ott, de a lefelé szánkózás – amit olyan nagyon szeretek – elmaradt, babel felemelt. Ebben az a jó, hogy ha elszánkózok teljesen, megélem a teljes orgazmust, utána már csak egy elégedett csecsemőként vagyok hajlandó tovább lenni. Így – megnyalva a finomságot, de éhesen maradva – sokkal inkább vagyok benne a továbbiakban.

A továbbiakban meg a terpesztő jött. Először ülve, nyakam körül fémkarika, abból széles szögben kiindulva a két szár, amihez a csuklómat és a végén a bokámat lehet erősíteni. Azt kértem babeltől, hogy maradhassak ülve, az asztalnak támaszkodva, de már 5 perc múlva égető fájdalom járta át a hátamat. Egy darabig bírtam, kezemmel – amennyire tudtam – emelgettem a nehéz terpesztetőt, hogy ne vágjon bele annyira a nyakamba. De ebbe is hamar elfáradtam. Időközben kaptam a számba egy golyót, a puncimba meg egy fémplugot. Babel meg is húzogatta bennem, majd jól betolta és úgy hagyott.

Valamennyi idő múlva sikerült kikönyörögnöm babeltől, hogy fektessen oldalra – a hátam már nagyon fájt és az oldalra fekvés hihetetlen megkönnyebbülést hozott. Babel megint a puncimmal foglalkozott – a terpesztőben kitárulkozva szavak nélkül is szinte kérem, hogy nyúljon bele. Előkerült a házi vibrátorunk is – az elektromos fogkefe még mindig remek csiklóizgató eszköz. Visítottam, ahogy babel megérintette vele a csiklómat – az már duzzadt és érzékeny volt a korábbiaktól és minden érintés áramütés volt, ami megfeszített és megremegtetett. A terpesztő bilincsei belevágtak a bokámba, csuklómba, de ez már nem számított, csak a csiklóm és a benne keletkező és testemen végig szaladó megfeszülésben léteztem, érzésre órákig.

Babel végül megkegyelmezett – a csiklóm már égett, mert kidörzsölődött és minden érintés már nem is áramütés, hanem forró vasként égetett– és kivett a terpesztőből. Percekig tartott, míg végre fel tudtam terpeszkedni, hogy Uram kedvében járjak továbbra is és leszophassam.