furcsa érzés lepett meg engem tegnap. mig keresgéltem a blogba illő fejléc képet, átnéztem jó sok popsi-verős fotót és a kellemetlen útóizből arra következtetek, hogy bizony nekem csak az én hurkáim tetszenek. másét látni olyan, mintha egy megerőszakolt nő…
szegény jani tegnap sehogy sem tudott napirendre térni a fölött, hogy a bőr hasadási iránya más, mint a csikok a fenekemen mutatják azt. előb belekezdett a szokásos kritikus hangnemében: "áh, ezt nem igy kell csinálni", meg "na, majd megtanuljátok" meg…
az utóbbi napok kedvence. és az utóbbi napok témája is. szerintem nagyon sikerült leirni. és nagyon-nagyon sok minden stimmel. nem ismerem szerzőjét, babel találta itt: http://roumark.freeweb.hu/pasztorora.htmköszönöm.Pásztoróra (Valós történet, valakitől a SeM…
tanakodom (tanaka, japános eléggé, heh) magammal, mi legyen most ezzel a külsővel. értem én, hogy púp babelnek, ok, hagyjuk. maradok. majd ha meglesz a pszichológia dimplomám is, megnézzük, mit lehet itten kódolgatni. vagy akad valaki, aki megcsinálja. ez van. végül is, mennyit…