És kirajzottunk! Előbb volt a híre, majd kisebb kerülővel megbeszéltük babellel, hogy elmegyünk bulizni az Extrémcaféba, ha már hely is, kedv is, idő is van. Évezredekkel ezelőtt buliztam utoljára…
A készülődés kissé megakadt a ruhaválasztásnál, de végül megszületett a mindkettőnknek tetsző összeállítás – míder a kedvenceim egyike és majdnem olyan, mint egy fűző. Puncim csupasz, melleim kis púderfelhőtől selymesek, szoknyám rövid, felsőm kihívó. Nyakamon nyakörv, csuklómon, bokámon bilincs. Cipő nincs. Utóbbit hoztam magammal – ijesztő gondolat volt, hogy összetört üvegeken vagy poharakon kell lépkednem, így hát meggyőztem babelt, hogy engedje meg (Később megbeszéltük, hogy legközelebb nem vihetek magammal semmilyen cipőt.). Mindezekkel már elég öltözöttnek éreztem magam, ezért a punci lakatra és a popsi plugra nemem mondtam Uramnak, majd legközelebb.
Imádok este autózni babellel a városban. Kicsit izgultam, hogy hogyan fogom érezni magam. És azon is izgultam, hogy a szerelésemben – egészen pontosan a láb bilincs izgatott – hogyan fogok végigcsilingelni az utcán, ezért szurkoltam, hogy kapjunk parkolóhelyet a buli hely mellett. És határozottan állítottam, hogy a Café házszáma az 1-es. De hát a tudattalant nem lehet becsapni – a nyerő szám a 10-es volt és szépen végig kellett sétálnom Uram mellett a fél utcán. Ennyit a vélt és valós vágyakról.
Elsőre halottnak tűnt a buli, de nem adom fel könnyen, ha már ennyit készültem. Egy erős rum-kóla, nagyon gyors ellazulás, egyre bátrabb bámészkodás, egyre bátrabb visszabámulás. Kissé bántam, hogy egy bővérű szőkeség elzavart minket az elsőre elfoglalt asztaltól, de végül a bárszék sem bizonyult olyan vészesnek. A szoknyám elég rövid volt ahhoz, hogy ne rajta üljek, így a csupasz combom odatapadt a szék latex/szerű/műanyag borításához némi extra fájdalmat okozva minden felállásnál vagy fészkelődésnél.
Beszélgettünk babellel, ismerőssel. Ismerkedtek velünk, ismerkedtünk mi is. Külön jó érzés volt, hogy az a lány is bulizott, akivel együtt már szolgáltuk Uram kegyeit.
Ahogy megtelt a hely, a hangulat is jobb lett. Néha hiányzott valami, valami otthonosság, de múlt az idő és egyre jobban éreztem magam.
És egyszer csak Uram összekapcsolta egy lakattal a kezemet és a nyakörvhöz erősítette. Ez egy kicsit meglepett, de aztán különlegesnek kezdtem érezni magam és ez nagyon jó volt. Büszkén ültem a bárszék trónomon és nedvesedtem a tekintetektől, amiket Uramtól és a többiektől kaptam.
És kicsit később az Uram a mellemet is kitárta. Egyszerűen kivette a míder csészéiből, kihúzta a mellbimbóknál fogva és szépen elhelyezte. A felsőm kialakításának köszönhetően mindkét mellem szépen megemelve maradt én, babel és – mint később kiderült – mások gyönyörűségére is.
Míg csúszkáltam a nedves puncimon a szék műanyagán, egy férfi nyilvános fistingben részesült. Tetszett a lány, aki csinálta. Elég profinak tűnt.
Hogy ne üljem kockásra a fenekemet, Uram elküldött a pulthoz italért és kávéért. Jeleztem a pultos lánynak, – akinek vérprofiként meg se rebbent a pillája – hogy csak egyenként viszem el a rendelést, mert egyszerre nem fog menni az összebilincselt kezem miatt. Kedvesen felajánlotta, hogy beleteszi a cukrot, tejszínt a kávéba és még ki is viszi nekem. Utóbbit nem kértem, kivittem az üveget, a kávéért babel meg elküldte a kedves szolgálólányunkat. Többen is megnéztek, kicsit örültem, hogy a kezem a nyakamnál van és így kevésbé feltűnő, hogy csupasz a mellem. (Erre később, amikor beszélgettünk Urammal, mindkettőnknek az jutott eszébe, hogy legközelebb hátra kell majd bilincselni a kezemet.)
Egyszer csak odajött egy pasi azzal, hogy megnézheti-e, megsimogathatja-e a mellemet? Uramra néztem, próbáltam kiolvasni a szemében a kívánságát, de csak a megérzéseimre támaszkodtam végül. Megengedtem. Ahogy a férfi megérintette előbb a kezével, majd a nyelvével a mellbimbómat, elkapott egy érzés, mintha mind ez csak mese, film, nem a valóság. Izgató volt és szégyelltem magam babel előtt, hogy jól esik ez a figyelem. A pasi már nyúlt is a lábam közé, de ez már sok volt nekem, így összeszorítottam a combomat és elhúzódtam. Még gondolkodtam, hogy ez elég jelzés-e a férfinak, babel már húzott is magához, már szólt is, hogy elég! Imádom az Uramat! Nagyon nagy biztonságban éreztem magam ebben a pillanatban (is) és kész voltam bármit megtenni a kedvéért.
Hazafelé babel fél kézzel vezetett, a másik keze a lábam között volt. Izgalmas volt, de az agyam azon járt, hogy vajon mennyire tiszta a keze (ez nekem egy ilyen nagy szorongásom a koszos kézzel), meg hogy hogyan vezeti az autót folyamatosan ötösben, hogyan veszi be kanyarokat lefelé váltás nélkül. Az autóvezetés is felizgat, na! Persze nem annyira, mint egy nyilvános kitárulkozás, de azért szeretem.
Otthon Uram jól megdugott és azt hiszem még sokáig beszélgettünk. De az is lehet, hogy az már másnap volt. Meg még sokat dugtunk, meg sokat dolgoztam a számmal. Kissé összefolytak a dolgok. És tegnap este Uramtól kaptam ajándékba egy óriási orgazmust. Kértem, hogy kínozzon meg a kádban, hát meg is kaptam. Vagy 10-szer hagyta, hogy a csúcshoz nagyon közel kerüljek, hogy aztán elirányítsa a vízsugarat a csiklómról. És fojtogatott is, meg csipkedte a mellbimbómat. Meg erősen rászorított a vízsugarat kilövellő fúvókára, ami igazi csiklókínzás, mert elmenni nem tudok ettől, viszont folyamatos inger éri az egész idegrendszeremet és az ájulás közelébe kerülök… Előtte meg, még délután a pincében pakoltunk és Uram rám parancsolt, hogy vegyem le a ruhámat. És később a vacsorán is így kellett lennem. Kértem, hogy hadd vegyem vissza, de már mondtam is szinte azonnal, hogy „Azt akarom, hogy ne engedd!” Azt hiszem, babelnek ez nagyon bejött!
