a kommentről jut megint eszembe. (nem lenne egy értelmes saját gondolatom? mindig valamiről jut eszembe valami...)
a szájpecek. imádomutálom. tehetetlenné tesz. jó ráharapni. ha befogod az orromat, babel, akkor sípoló hangja lesz, ahogy szívom számon - a pecken át - a levegőt. csepeg a nyálam egy idő után – elég megalázó ám. még jobban kifejezi a tehetetlenségemet. ha szorosra húzod a szíját – és hát úgy szoktad – akkor bevág a szám szélébe (a tegnapi fel is sértette kicsit az ajkamat). amikor kiveszed, akkor még percekig nyitva tartanám a számat. ha leszámítom a hatást, jó edzés az arcizmoknak – pont ellentétje a szorító mozdulatnak, amit szintén sűrűn alkalmazok.
