Már napközben felmerült az ötlet, hogy a falhoz rögzítést lehetne színesíteni és hasznossá tenni azzal, hogy tágítjuk a lázadozó, összeszoruló popsimat. Meg is egyeztünk babellel, hogy este kiköt és, amíg játszik lent, én tágulok.
Délután kiderült, hogy megérkezett következő játékszerünk, soha jobbkor: a kampó. Alig vártam már, hogy napi teendőim végére érjek, és végre kipróbáljam magamon ezt a sokszor látott és csodált valamit, ami olyan brutálisan néz ki és olyan kívánatos is egyben.
Babel még egy meglepetéssel szolgált: befúrt még egy karikát, ülőmagasságban. Letelepedtem, kilakatolt. Elém rakta a tágítókat, a síkosítót, a kampót: „Ismerkedjetek!” És elment.
A keskeny tágító könnyen ment be, a vége okozott némi izgalmat, de ahogy becsusszant, az izmok megint összezárultak és kész. Pár perc múlva váltottam is a közepes plugra. Ennek nincs a végén hirtelen elkeskenyedő szára, így vagy tartani kell, vagy ráülni. Én az utóbbit választottam, bár elég lassan jutottam el addig. Óvatosan csúsztattam be a popsimba, mindig egy picit mélyebben, addig, míg már nagyon feszített. Ilyenkor lepihentem, hagytam a testemet alkalmazkodni. Majd folytattam. Nem tudom, mennyi ideig voltam fent egyedül. Egyszer feljött babel, nagyon szépen megcsókolt.
Valamennyi idő múlva már rá tudtam ülni a tágítóra, bár nagyon zavart az az állandó feszülés, amit okozott, mintha folyamatosan ürítenék. Babel leoldott a karikáról, elmehettem wc-re, és jött a kampó. Babel előre döntött, felemelte a fenekemet és nagyon finoman beakasztotta a golyót, majd betolta a kampó szárát is a popsimba. Meglepő volt, mennyire könnyen ment és semmiféle fájdalmat nem okozott.
Babel először a falban lévő karikához láncolta a kampót. Belém nyúlt, majd hagyta, hogy én csináljam magamnak. Kis idő múlva levett a falról és nagyon rövidre véve a nyakörvhez erősítette a kampót. Állva nem okozott nagy gondot, de négykézláb, Uramat számmal szórakoztatva nagyon kellett homorítanom. Főleg, amikor maga felé fordított, hogy gyönyörködjön a felemelt hátsom látványában. Meg is dicsérte derekam, combom szép, nőies ívét.
A fenekemben nem éreztem fájdalmat. Sőt, az a kis nyomás, amit a kampó miatt keletkezett, kifejezetten izgató volt. Ámde a nyakam, amit szorított a fém nyakörv… Mivel a nyakörv viselése közben a nyakamon kissé begyulladt a bőr, minden mozdulat fájdalmat okozott a sérült felületen. Büszke vagyok erre a fájdalomra!
Következett az este fénypontja, a séta. Babel megengedte, hogy magam válasszam ruhámat, így egy földig érő bő szoknyát és egy testhez tapadó könnyű pulcsit választottam. A kampó miatt a testtartásom kissé megváltozott: a derekamat homorítottam, a popsimat meg kitoltam. A hátamat meg nagyon egyenesen tartottam, hogy minél kevésbé fojtogasson a nyakörv. Elképzeltem, ahogy ott állok meztelenül, majd ahogy veszem fel a ruhákat és megkívántam saját magamat.
Babel kicserélte a nyakörveket és most az újnak az éles széle vágott be a sérült nyakamba…
Az elején csak a kavicsok miatt fájt a talpam. Meg egy kicsit a nyakam, de nem volt vészes. Ahogy haladtunk, úgy egyre jobban éreztem a nyomást a popsimban. A derekam is elfáradt már (már a négykézláb állás közben is sajgott), egyre gyötrelmesebb lett a séta. Erősen kapaszkodtam babel kezébe, mintha a szorítással ellensúlyozni tudnám a fenekemben és a nyakamban érzett fájdalmat. Az utolsó métereket felfelé megint kavicsos úton kellett megtenni. Alig mertem lépni, mert minden lépésnél a nyakörv bevágott a nyakamba, a kampó meg meghúzta a popsi lyukamat felfelé. Fáztam is és ettől remegtem kicsit, ami szintén fájdalmasan visszhangzott hátul.
Végül bent. Még fel kell gyalogolni a lépcsőn. Futnék, de nem merek, mert a kampó szinte beleharapott a nyílásomba. Ügyetlenül levetkőztem és engedélyt kértem Uramtól a kampó kivételére. Leoldotta a láncot, levette a nyakörvet. Maradt a neheze – séta közben a segglyukam jól összezárult, nyoma sem maradt a pár órával ezelőtti tágításnak. A wc-re ülve sikerült kiakasztanom a fémet, a golyó kiszedése különösen fájdalmas és izgalmas volt. Összekoszoltam magam, így a fájdalmamat a szégyen megkoronázta. Ültem és figyeltem a meggyötört testemre. Minden egyes pillanattal, amivel távolodtam a megélt fájdalomtól, egyre növekedett bennem a vágy, hogy újra éljem ezt az estét. Vagy egy másikat, de ezzel az édes kínnal, amit Uramtól kapok.
Hálásan estem babelnek, pénisze keménységét nyelvemmel is ösztönözve…
