Először a varrógép zsinórját vettem észre: ki van húzva. Majd a fúrógépet. Már mosolyogtam, mert tudtam – babel befúrta a rögzítő karikákat. Átnéztem a szobán és láttam is a falból kiálló fémkarikát. Jó érzésem lett, mint a gyereknek, aki véletlenül meglátja az ajándékát.
Este felvettem babel egyik kedvencét, a kantáros mini ruhát és bementem hozzá, hogy kényeztessem, míg dolgozik. Azt hiszem, ez jól sikerült ötlet volt. Amikor felmentünk az emeletre, én azt gondoltam, folytatjuk, amit lent elkezdtünk. E helyett babel megfogta a nyakamon lévő karikát és ettől már világos volt, mi következik. Én indultam volna a szobába, de babel a terasz felé terelt. Hoppá, kint is van egy karika a falban! Csak hogy nem kényelmes nyak magasságban, hanem jó 30 centivel lejjebb. Se leülni, se kiegyenesedni nem engedne.
Mégsem maradtam kint – szúnyogok…
Babel átvezetett a hálóba és a falhoz lakatolt. Majd visszament dolgozni. Ácsorogtam a sötét szobában. Az elején érdekes volt és izgatott voltam. Vártam, hogy babel hamar visszajön. De múltak a percek és nem történt semmi. Zsibbadt a lábam és a hátam. Még mindig semmi. Unatkoztam. Magamhoz nyúltam, de az se volt jó.
Reccsen babel karosszéke… Mégsem jön. Nem jön még.
Minden akkor változott meg, amikor Uram feljött. Csak benézett a szobába, nem is jött be még, de láttam a szemében a vágyat és ettől felpezsdült a vérem. Pillanatok alatt nedves lettem.
Babel kinyújtózik az ágyon. Én épp karnyújtásnyira vagyok tőle. Végig simít a combomon és benyúl a lábam közé. Egyszerre szégyellem és büszke vagyok arra, mennyire nedves a puncim. Babel úgy csippenti össze a csiklóm csücskét, hogy azonnal megvonaglok. Nem tudok egy helyben maradni ettől az érzéstől. Minden egyes érintés elindítja a hullámot, izmaim megfeszülnek, mintha nem akarnám beengedni, ki akarnám lökni magamból ezt az éles „nem-fájdalmat”. Nincs erre szavam. Mert nem fáj, de elviselhetetlen. Mert minden idegszálam egy erdőnyi megfeszített húrhoz hasonlít. Mert azt hiszem, a húrok mindjárt elpattannak. Ez nem fájdalom. Ez nem gyönyör. Valami teljesen más…
Babel hirtelen vált. Mindig ámulatba ejt ez a kis különbség, mindössze pár milliméter, talán annyi sem és a kínzásból hirtelen gyönyör lesz. Robbanó, szétfeszítő, ellazító. Babel hirtelen kiveszi a kezét és a fiókba nyúl. Igen, igen, igen! A kedvencem. A golyós rúd. Könnyen belém csúszik és babel nagyon jól csinálja. Pillanatok alatt orgazmus közelébe kerülök. Érzem a kezemmel, ahogy a csiklóm duzzadd. Kicsit még nyújtom az élvezetet, nem lépem át a küszöböt, de babel olyanokat művel a puncimban, hogy végül nem bírom tovább és elmegyek.
Összecsuklóm. Szinte lógok a fali karikán. Babelnek is az jut eszébe erről, hogy le kell fotózni.
