Az Uram a minap elfenekelt, ami önmagában nem újdonság, az viszont igen, hogy amikor a lábam közé nyúlt és kicsordult a nedvesség, én elszégyelltem magam. A verés fájt, sírtam, vergődtem (ki voltam kötve a falhoz a nyakamnál fogva, kezem a nyakörvhöz bilincselve). És úgy éreztem, hogy becsapott a testem – nagyon fájt a verés, mégis felizgultam. Azt szégyelltem, hogy a sírás ellenére – ami a „nem jó”miatt jött, izgalmi állapotba kerültem mégis… És a vibráló kefének sem tudtam ellenállni – pár perc alatt elmentem.

A másik újdonság, hogy kaptam Uramtól egy pár nagyon szép bilincset, ami 1) passzol a nyakörvhöz, 2) karperecként viselhetek egész nap. Néha persze levehetem, ha olyan munkát végzek, ahol veszélyes a bilincs súlya és eltörhet törékeny dolgot. Egyébként egész nap rajtam van. Aludni is benne alszom.