Hétfőn és szerdán nyilvánosan ki lettem rögzítve a falhoz. Már amennyiben a teraszunk nyilvános hely. Ami azt illeti, a szomszédok rálátnak és hétfőn délután vagy szerdán kora este igen érdekes látványban lehetett része annak, aki felénk néz.
Hétfőn egészen barátságos volt a játék. Popsimban tágító, lábamon lánc, a nap melegíti a hátamat. A teraszon lévő karika a testmagasságnál kicsit lejjebb van, ezért csak félig előre hajolva lehet ott állni, ha – és mindkét esetben babel így tett – a nyakörvemnél fogva vagyok rögzítve. Nem valami kényelmes póz, szerdán meg is szenvedtem. De hétfőn még mosolyogtam, csináltunk pár fotót (jön majd), és már mentünk is be szeretkezni.
Szerdán nem voltam játékos hangulatban, de azért Uramnak nem akartam ellentmondani. Tettem vettem, amikor babel intett a fejével: „Gyere!” Először csak a szájkarikát kellett felvennem és úgy állni Uram szolgálatába. Amíg szoptam, a TV-ben éppen középkori kínzó eszközök rekonstruálásán dolgozott egy lelkes csapat. Készítettek szájkosarat, amit nagyszájú asszonyokra adták a XVI. századi Angliában, hogy megzabolázzák szitkozódó természetüket. Ehhez még a főtéren, láncon történő séta is tartozott, babelnek, úgy éreztem a nyelvemmel, ez nagyon bejött. Majd egy hazudozók megbüntetésére alkalmazott forgó kínpadot raktak össze. Ez márigazán brutális volt – egy négyszögletű, vastag fagerendára ültették a bűnöst, a kezeit felkötötték, a lábára súlyokat raktak és elkezdték forgatni a gerendát. Állítólag pár perc alatt széttrancsírozta a combok belső részét és az ágyékot. Hogy a bűnös ne tudjon felugrálni a gerendáról, a feje fölé hegyes fa rudakat tettek…
A film után babel összeláncolta a lábamat, bilincset tett a csuklómra és kivezetett a teraszra. Kint a nyakörvemnél fogva rögzített a fali karikához. És visszament tévézni. Elég sokáig álldogáltam kint, a szomszédok már nem is érdekeltek. Mivel a fejem nagyon közel került a falhoz, csak oldalra fordítva, arccal lefelé tudtam állni, ettől folyamatosan folyt ki a nyálam és egy szép kis tócsa keletkezett a lábamnál.
Hosszú idő múlva oldott csak el babel, visszavezetett a szobába és megdugott. A végén a szokásos befejezés helyett babel megint kikötött a falhoz, csak most a szobában. A lábamon folyt a sperma, ez nagyon kellemetlen volt. Utólag izgató ez az emlék, de akkor ott helyben megalázó és szégyenletes volt. Elképzeltem, hogy mostantól ez mindig így lesz – állandóan ki leszek kötve, Uram csak akkor vesz le a karikáról, ha a kedvére tehetek éppen, ha használni akar…
