tbc, avagy to be continued. utolsó bejegyzésemet szeptemberben írtam. azóta rengeteg dolog történt, babellel sok időt töltünk együtt. mindenféle elfoglaltsággal. új munka, új tanulás, környezet újítás.
huncutkodásaink szerteágazóak, lényegük mégis ugyan az – határaink próbája. legutóbbi verésem erősre sikerült, több napig fájt a fenekem. babel egy hosszú fém cipőkanalat használt, javaslom – deichmann. utolérhetetlen. korbáccsal és általános megalázással tökéletes esti szeánszot biztosit. a csuklómat összeszorító láncot nem is éreztem. mint ahogyan a puncimba csíptetett ruhacsipeszeket sem. és, azt hiszem, volt a kedvencem – a mellcsipesz. volt? na majd a képeken visszanézem. gyönyörűséges és idegborzoló volt az az este. sírtam, könyörögtem, annyira fájt a cipőkanáltól a testem, hogy babelt nevén szólítottam, ami pedig nem jó. padlón feküdtem, babel fotózott. amikor a számba adta a korbácsot nyelével, hogy úgy vigyem fel a pincéből a helyére,véletlenül kiejtettem. akkora pofont kaptam, hogy megfájdult a fejem. és – ki érti ezt? – felizgultam. combom is nedves volt, lépcsőzés közben éreztem, ahogy egymáshoz ért a lábam. remegtem a vágytól, amikor babel feljött végre és megdugott.
kétszer kötözött is. egyszer gúzsba. megszopatott, kicsit megdugott és otthagyott az ágyon. kezem csuklónál és lábam bokámnál egymáshoz és a nyakamra kötve. nem tudom, mennyi ideig „feküdtem” az ágyon egyedül. kezem, lábfejem zsibbadt, a kötél bevágott, de egy idő után már neméreztem. imádott Uram…
a minap vettünk új kötelet, szép kéket. kereken 10 métert, mert én telhetetlen vagyok ebben is. sőt, kampót is vettünk a popsimhoz, talán ma kipróbáljuk?
…jaj, hát persze, hiszen gésa golyót is beszereztünk. remek móka, ajánlom mindenkinek. fém és nehéz. na erről majd egy külön bejegyzésben…
szóval, pár napja babel nagyon szépet alkotott a testemmel – a kék kötéllel kötözött meg. nyakamra helyezte a kötél közepét, a szárait elől a mellkasomon keresztben átvezette a mellem alá és hátra. szorosan. hátul megkötötte kezemet és vállamon át előre vezette a kötelet. megint a mellemet szorította tovább, szépen összenyomta a tövüket, felhúzta, ettől kiemelkedtek, bimbóim megkeményedtek. felső testem, kezem mozdulatlan lett. Uramat kényeztettem nyelvemmel, majd hanyatt fektetetett és belém hatolt. a kezem kicsavarodott hátul,nagyon fájt, ahogy babel rám nehezedett. ott is hagyott egyedül. majd kihívott magához és addig szoptam, amíg a derekam bírta. ez a kötés nagyon szép volt. önmagában is. ahogy a kötél körbefutott a testemen, ahogy bevágott a mellembe, ahogy keresztbe fonódott… jó volt nézni, jó volt átélni ezt a szépséget.
